Kerítés alapozás – ezen múlik, meddig áll egyenesen a kerítés
Kerítés alapozás a gyakorlatban: milyen mélyre, milyen talajon, pont- vagy sávalappal? A megdőlt, megsüllyedt vagy fagy rongálta kerítések többsége az alapnál romlik el.
Alapozáson azt a földmunkát és betonszerkezetet értjük, amely a kerítés súlyát – és a rá ható szelet, kaputerhelést – lejuttatja a fagyhatár alatt fekvő, teherbíró talajrétegig. Két fő formája van: a végigfutó sávalap és az oszlopok alá készülő pontalap.
Hány centi mélyre kell ásni a kerítés alapját?
A rövid válasz: hazai viszonyok között a sávalapnak a fagyhatárnál mélyebbre, vagyis legalább 80 cm (forrás: MSZ EN 1997 / OMSZ fagyhatár-adatok) mélyre kell leérnie; a bevett keresztmetszet 30×80 cm, vasalással. Könnyebb háló- vagy panelkerítésnél megelégedhetünk oszloponkénti pontalappal is: ez egy 30 cm átmérőjű, 80 cm mély furat, amelyet betonnal töltünk ki.
Ami a föld alatt van, az dönt
A kész kerítésből mindenki a mezőket, a pilléreket, a kaput látja – az alapot senki. A szerkezeti gondok zöme mégsem fent, hanem lent, az alapozásnál veszi kezdetét. Egy ferdén álló oszlop vagy egy hajszálrepedés a lábazaton szinte mindig a föld alatti munkára vezethető vissza.
Mitől függ, milyen alap kell?
- milyen a talaj a telken
- hol húzódik a fagyhatár
- milyen magas lesz a kerítés
- mekkora terhelést kap (tömeg, szélnyomás)
- mennyit nyom a kapu, amit a pillér megtart
Gyakorlati tipp: a kapupillér alapját mindig a kapu súlyához méretezzük, ne a kerítésmezőkhöz – egy nehéz nyílókapu az első években már láthatóan kibillentheti az alulméretezett pillért.
A két leggyakoribb hiba
Túl sekélyre ásott alap
Amit okoz:
- a kerítés lassan megsüllyed
- az oszlopok és a mezők kidőlnek a függőlegesből
Elhanyagolt vízelvezetés
Amit okoz:
- a megrekedt víz télen megfagy, és szétfeszíti a szerkezetet
Pontalap, sávalap, cölöp – mikor melyik?
Pontalap, fúrva vagy ásva
Kizárólag az oszlopok alá készül: többnyire 30 cm átmérőjű, 60-80 cm mély lyukba kerül a vasalás, majd a beton. Acélpanelek, drótfonat és könnyebb léckerítések alá ideális, mert gyors és kevés földmunkával jár.
Vasalt sávalap
A kerítés teljes hosszán végigfutó, belül vasalt betoncsík, 50-80 cm mélyen és 30-40 cm szélességben. Betonkerítésnél, zsalukőnél, díszzsalukőtéglánál – egyáltalán bármilyen tömör kerítésnél – nem lehet kihagyni.
Cölöpalap feltöltött telekre
Előfordul, hogy a felső 1-2 m feltöltés, vagy egyszerűen gyenge teherbírású. Ilyenkor cölöpözni kell: a cölöpök 2-5 m mélyre, egészen a tömör talajig lenyúlnak, és onnan kapják a megtámasztást.
Melyik talajon mire számítson?
- Agyag: jól bírja a terhelést, a szokásos alapozás megfelel.
- Homok: a vizet jól elvezeti, viszont nagyobb átmérőjű pontalap kell bele.
- Kő, sziklás altalaj: stabil, de a fúrás nehéz, speciális fúróeszközt igényel.
- Vastag feltöltés: cölöpözés nélkül nem megy, előtte talajvizsgálatot javaslunk.
- Vizenyős talaj: itt a vízelvezetés a legfontosabb kérdés.
Két gyors kérdés
Kell-e minden kerítés alá alapozás?
Ha tartós kerítést szeretne, szinte mindig igen.
Lejtős telken is ugyanígy alapozunk?
Nem, ott eltérő kialakítás kell.
Következő lépés: kérje helyszíni felmérésünket, és megmondjuk, milyen alap kell az Ön telkére.
A saját munkáinkból: ha egy kerítés évek múltán megreped, az okot többnyire egy kihagyott vagy a fagyhatár fölött megállt alapozásban találjuk. Ezért nálunk minden munkánál alapszabály a 80 cm mély, vasalt sávalap, könnyű kerítéseknél pedig a pontalapok kibetonozása.
Felhasznált források
- MSZ EN 1997-1 Eurocode 7 – geotechnikai tervezés (fagyhatár, alapozási mélység) – Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu)
- 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) – kerítés és beépítés – Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu)
Biztos alapokra építene?
Megnézzük a talajt és a terepet, és díjmentesen javaslatot teszünk az alapozásra.
Kérdezz-felelek a kerítés alapozásáról
Ezeket a kérdéseket halljuk a legtöbbször a felméréseken. Ha a saját esete bonyolultabb, szívesen átbeszéljük telefonon is.